Az iszl�m jelent�se

Maga a sz� „iszl�m” jelent�se az arab „SLM”-alapb�l sz�rm�zik, ami egyebek k�z�tt b�k�t, tisztas�got, al�zatot �s engedelmess�get jelent. A vall�sos �rtelemben vett jelent�se: Isten akarat�nak val� al�vet�s, Isten t�rv�nyeinek engedelmeskedni. A sz� eredeti �s vall�sos jelent�se k�z�tt szoros kapcsolat van, csak az Isten akarat�ba val� belenyugv�s �ltal �rhet�nk el igazi b�k�t �s val�di tisztas�got.

N�h�ny k�v�l�ll� „mohamed�nnak” nevezi az iszl�m k�vet�it, �s mag�t a vall�st „mohamedizmusnak” titul�lja. A muszlimok mindk�t sz�haszn�latot elutas�tj�k. Ha hit�nk val�ban mohamedalizmus lenne �s mi mohamed�nok lenn�nk, az sok zavart �s t�ved�st jelentene. A t�ves elnevez�s azt sugalln�, hogy egy haland� l�ny ut�n kapta e vall�s a nev�t, nevezetesen Muhammad ut�n, �s az iszl�m nem t�bb, mint b�rmelyik m�s „izmus”, mint pl. judaizmus, hinduizmus, marxizmus stb.

A m�sik probl�ma, ami e t�ves elnevez�sb�l sz�rmazik, az, hogy a k�v�l�ll�k azt hihetik, hogy a muszlimok, akiket mohamed�noknak neveznek, Muhammad im�d�i �s �gy hisznek benne, mint pl. a kereszt�nyek J�zusban. Azt sugallhatja ez az elnevez�s, hogy e vall�st Muhammad tal�lta ki �s nev�t alap�t�j�t�l kapta. Ez �ri�si t�ved�s �s f�lrevezet�s lenne.

Az Iszl�m nem egy egyszer� „izmus”. A muszlimok nem tekintenek �gy Muhammadre, mint a kereszt�nyek, zsid�k, hinduk, marxist�k a vezet�j�kre. Muhammad csup�n egy egyszer� haland� ember volt azzal a k�ldet�ssel, hogy Isten szav�t tan�tsa nek�nk �s p�ld�s �letet �ljen. A muszlimok kiz�r�lag Istenben hisznek. Muhammad k�vetend� p�ldak�nt �ll el�tt�k t�k�letess�gben �s j�rand�s�gban. � az �l� bizony�t�ka annak, hogy miv� lehet egy ember �s hogyan val�s�thatja meg az er�nys�get �s kiv�l�s�got. A muszlimok nem hiszik, hogy az iszl�mot Muhammad tal�lta ki, m�g ha �ltala nyilatkoztatott is ki a vall�si evoluci� utols� �llom�sak�nt.

Az iszl�m megalap�t�ja Isten maga �s az id�pontj�t keresve �d�m kor�ba kell visszamenn�nk. Az iszl�m kezdett�l fogva l�tezett �s folytat�dni fog az id�k v�gezet�ig. A vall�s igazi neve teh�t iszl�m �s k�vet�i muszlimok. Megel�zve b�rmilyen t�ves elk�pzel�st, az iszl�m vagy Isten akarat�nak al�vet�s, vagy a t�rv�nyeihez igazod�s nem jelenti szem�lyes szabads�gunk megs�rt�s�t. Nem jelenti azt, hogy balsorsunknak t�tlen�l meg kellene adnunk magunkat. Aki �gy gondolja, az f�lre�rti az iszl�m jelent�s�t. Isten fogalma az iszl�mban a k�ny�r�let, szeretet �s irgalom fogalm�hoz kapcsol�dik. Gondolkod�sa b�lcsess�gb�l �s szeretetb�l fakad. Amit � akar, az sz�munkra a legjobb. A t�rv�ny, amit alkotot, a mi hasznunkra van. Amikor a civiliz�lt ember betartja orsz�ga t�rv�nyeit, akkor tisztess�ges ember, j� �llampolg�r, aki hasznos �s tiszteletrem�lt� tagja a t�rsadalomnak. Senki sem vonja k�ts�gbe saj�t szem�lyi szabads�g�t, csak az�rt, mert �let�t t�rv�nyesen �li. Egyetlen racion�lis gondolkod� sem �ll�thatja, hogy a t�rv�ny tisztel�i korl�toltak lenn�nek.

Egyszer�en fogalmazva: ha valaki elfogadja annak akarat�t, aki a legjobbat akarja neki (�s val�ban tudja, sz�m�ra mi lehet a legjobb) �s k�veti a t�rv�nyt, amit az � haszn�ra alkottak, akkor � lesz a legbecs�letesebb �s legboldogabb ember a vil�gon. Kiv�vja saj�t jogait, ugyanakkor nem s�rti m�sok jogait; teljes szabads�got �s j�zan gondolkod�st �lvez. Isten akarat�nak elfogad�sa semmivel sem cs�kkenti egy�ni szabads�gunkat. Ehelyet magas sz�nvonalat, hat�rtalan szabads�got ny�jt nek�nk. Gondolkod�sunkat megszabad�tja babon�inkt�l, helytelen, t�ves eszm�kt�l �s az igazs�ggal ismertet meg. Megtiszt�tja lelk�nket b�neinkt�l, hib�inkt�l �s tisztas�ggal, j�s�ggal t�lti el. Megszabad�t a hi�s�gt�l, kapzsis�gt�l, irigys�gt�l, f�lelemt�l, fesz�lts�gt�l �s bizonytalans�gt�l. Megszabad�tja az embert hamis istenekt�l, alantas v�gyakt�l, �s csod�latos horizontj�t t�rja fel el�tte az Istens�gnek �s magass�gnak. Isten t�rv�nyeinek betart�sa �s akarata el�tt val� meghajl�s jelenti a biztos utat a harm�ni�hoz �s a b�k�hez! Egyr�szt megteremti a b�k�t az embernek saj�t mag�val, embert�rsaival szemben, m�str�szt az emberis�g �s Isten k�z�tti harm�ni�t is l�tre hozza. Ez teremti meg a csod�s harm�ni�t a term�szet elemei k�z�tt.

Az iszl�m szerint mindent Isten t�rv�nye vez�rel �s ir�ny�t. Ez teszi sz�ks�gess�, hogy a fizikai vil�g abszol�t Isten akarata �s t�rv�nye szerint m�k�dj�n. Amit �gy is kifejezhet�nk, hogy fizikai vil�gunk muszlim, hiszen az iszl�m �tj�n j�r. A fizikai vil�gnak nincs is m�s v�laszt�sa. Sz�m�ra az egyetlen lehets�ges �t Isten parancsainak engedelmeskedve j�rni a t�rv�nynek megfelel� �ton. Az ember van egyed�l megaj�nd�kozva az inteligenci�val �s szabad v�laszt�s lehet�s�g�vel. �s mivel �rtelemmel �s szabad v�laszt�si lehet�s�ggel van meg�ldva, ez�rt van arra hivatva, hogy Isten akarata el�tt meghajoljon �s t�rv�nyeit betartsa. �gy lesz harm�ni�ban a term�szettel, az elemekkel, saj�t mag�val. �gy megegyezik az igazs�ggal, az Univerzum elemeivel. De ha az ellenszeg�l�st v�lasztja, akkor let�r a helyes �tr�l �s ellenkezni fog a term�szettel is. Harcban fog �llni a t�rv�ny alkot�j�val. Mivel az iszl�m jelent�se a t�rv�ny �s Isten akarat�nak betart�sa, �s mivel Isten minden k�ld�tte ezt hirdette, ez�rt a muszlimok minden Muhammad el�tti pr�f�t�t elfogadnak. Hiszik, hogy Isten minden pr�f�t�ja �s h�s�ges k�vet�ik muszlimok voltak, vall�suk az iszl�m volt, ami Isten egyetlen univerz�lis vall�sa. (Ld. Kor�n 2:128-140; 3:78-85; 17:42-44; 31:22; 42:13)

E t�rgy �sszefoglal�s�hoz seg�ts�get ny�jthat az „Observer Dispatch” (Utikai figyel�) c. �js�gban megjelent nyilatkozat (1972. dec. 4.). Ebb�l meg lehet tudni, mennyi zavaros elk�pzel�s l�tezik ezzel a t�m�val kapcsolatban. Az �lland� ism�tl�st tal�n nem r�j�k fel b�n�m�l, hiszen ez a t�ma �rz�keny pontja az iszl�mnak �s vil�gos magyar�zatot �rdemel. A tudatlan embereket tud�sra h�vja, a j�akar� embereknek k�telez�v� teszi, hogy lelkiismeret�k szerint ki�lljanak erk�lcseik�rt.

Marcus Eliason jelentette ki az Izrael �ltal elfoglalt Jord�ni�b�l, hogy „A muszlimok Ibrahim (�brah�m) im�d�i”. Hihetetlen, hogy ma, korunkban ilyen cikk jelenhet meg �s a publikum ezt olvashatja, hiszen egyenesen az olvas�knak c�mezt�k, mint tudnival�t.

�vsz�zadokon �t sulykolt�k az emberekbe, hogy a muszlimok Muhammadot im�dj�k, hiszen vall�suk nem mohamedizmus �s �k maguk mohamed�nok. Nagy neh�zs�gek �r�n v�g�l eljutott a nyugat embereihez, hogy a muszlimok „valami Isten-f�l�t” im�dnak, akit Allah-nak neveznek. �s most j�n az �j felfedez�s, hogy val�j�ban Ibrahim (�brah�m) im�d�i. A teljes igazs�g azonban az, hogy a muszlimok soha emberi l�nyt nem im�dtak. Sem Muhammadot, sem m�st. Mindig abban hittek, hogy Muhammad egy volt a sz�mos haland� pr�f�t�k k�z�l �s �lete p�lda minden h�v� sz�m�ra, hiszen az emberis�g legmagasabb szintj�t val�s�totta meg, a t�k�letes pr�f�tas�got. A muszlimok hiszik, hogy Muhammad volt az utols� pr�f�ta, nem csak egyszer�en pr�f�ta volt, aki Isten eredeti vall�s�t tan�totta az emberis�gnek. Ezzel a k�ldet�ssel sz�mos pr�f�ta j�tt k�z�nk, k�l�nb�z� nemzetekhez �s k�l�nb�z� id�ben, �gy mint �brah�m, Iszm�el, Isz�k, D�vid, M�zes, J�zus, �s Muhammad – b�ke legyen vel�k. Ami a legfontosabb, hogy a muszlimok hisznek mindannyiuk k�ldet�s�ben. �ppen sz�les l�t�k�r�k �s vil�gpolg�ri gondolkod�suk miatt helytelen a „mohamed�n” elnevez�s. A jelent�se �zl�stelen!

A muszlimok nem tartj�k magukat egy k�l�n n�pnek, rossznak valamely monopoliummal meg�ldva. A vall�s nem egy emberr�l vagy helyr�l kapta a nev�t; transzcendent�lis �s id�tlen. A vall�s igazi neve iszl�m �s k�vet�i a muszlimok, a sz� jelent�se Isten akarat�nak elfogad�sa �s t�rv�ny�nek betart�sa. Isten akarata a Kor�n szerint a legjobb �s a legk�ny�r�letesebb. T�rv�nye pedig �ldott �s term�szet�k szerint igazs�gos. Mindenki, aki al�veti mag�t Istennek �s t�rv�nyeinek eleget tesz, az muszlim, az iszl�m erk�lcsi �rtelm�ben. Ezzel magyar�zhat�, hogy a Kor�n minden pr�f�t�t muszlimnak nevez �s vall�sukat egynek tartja, nevezetes iszl�mnak. Teh�t nem csak Muhammad k�vet�i a muszlimok, hanem �brah�m, M�zes, J�zus �s a t�bbi k�ld�tt k�vet�i is azok.